Gyakran feltett kérdések

Mik a feltételei a beruházás megkezdésének?
A legfontosabb, hogy a csatornázatlan területen fekvő ingatlanok tulajdonosainak legalább kétharmada kinyilvánítsa a csatlakozási szándékát, és belépjen a Viziközmű Társulatba. A támogatás odaítélésének persze még sok egyéb feltétele van, de ez az első és legfontosabb, mert enélkül az előkészületek sem kezdődhetnek el. 

Mennyibe fog kerülni?
 Aki most akarja kifizetni, az már csak egy összegben teheti, jelenleg 172.476 Ft, mivel a hozzájárulás mértéke minden évben az inflációval növekszik.

Hogyan fizethető meg a közműfejlesztési hozzájárulás?
A hozzájárulás megfizethető egy összegben is, de sokkal előnyösebb lakás-takarékpénztár szerződést kötni erre a célra. Így egyrészt részletekben lehet megfizetni, másrészt az állam 30% vissza nem térítendő támogatást nyújt a lakástakarék befizetések után, így a tényleges befizetés csak 116.000 Ft lesz, a fennmaradó 34.000 Ft -ot az állami támogatás fedezi. Ez azt jelenti, hogy a havi befizetés 2.418 Ft lesz, 48 hónapon keresztül.

Hogyan lehet fizetni a havi részleteket?
Lehet banki átutalással, csoportos beszedési megbízással, postai csekken befizetve. Célszerű az előbbi kettő közül választani, mert a postai befizetésnél plusz költségként jelentkezik a postai szolgáltatás díja, havi 200 Ft.

Mi az LTP? 
A lakás-élőtakarékossági betétszámla (LTP) egy olyan megtakarítási forma, amelyet a magyar állampolgár ingatlanfejlesztési célból nyithat meg. 
Olyan, mint egy folyószámla, annyi különbséggel, hogy az összegyűjtött pénzhez az állam (és az LTP) 33% támogatást ad. 

Miért kössek LTP-t? 
Kár volt kihagyni ezt a lehetőséget, mivel az LTP-s állami támogatás alanyi jogon jár mindenkinek. 
Harmadával kevesebb a fizetnivaló és részletekben, havonta lehet fizetni. 

Haszonélvezeti joggal rendelkezők is köthetnek szerződést?
Igen, de a szerződés kedvezményezettje az ingatlan tulajdonosa kell legyen.

Örökölhető -e a lakástakarék szerződés?
Igen.

Miért fontos, hogy a hozzájárulást pontosan fizessék az érintett lakosok? 
A beruházásra benyújtandó pályázat csak akkor lehet sikeres, ha a megfelelő lakossági támogatást is maga mögött tudja. A Víziközmű Társulat meglétének, taglétszámának, és a tagok folyamatos befizetéseinek igazolása a biztosíték a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség számára, hogy a pályázati összeg mellett rendelkezésre áll az önrész is, melynek segítségével a beruházás biztosan megvalósul. 

Mi lesz a lakás-takarékpénztári befizetések sorsa, ha érdektelenség miatt nem valósul meg a beruházás?
Két lehetőség van: a lakáskasszába befizetett pénzt bármilyen egyéb, lakással kapcsolatos célra (felújítás, bővítés, stb.) fel lehet használni, ugyanúgy jár rá az állami támogatás is. A másik lehetőség: ha valaki nem akarja tovább fizetni, fel lehet bontani a szerződést, és a Fundamenta az addig befizetett összeget 3% kamattal növelve visszafizeti.

Kaphatnak -e szociálisan rászorulók kedvezményt?
A 262/2004. (IX. 23.), és a 46/2007. (III. 20.) kormányrendeletek alapján bizonyos szabályok betartása mellett lehetőség van a közműfejlesztési hozzájárulás 25 % -nak visszaigénylésére. Csak alacsony jövedelműek igényelhetik vissza. Jogosult az a magánszemély, aki a külön jogszabály alapján az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét meg nem haladó nyugellátásban, illetve időskorúak járadékában, normatív lakásfenntartási támogatásban részesül, aktív korúak ellátására jogosult vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre saját, vagy gyermeke jogán jogosult, és a közműfejlesztési hozzájárulást nem vállalkozás céljára épített lakásként, lakóházként vagy lakásépítésre szolgáló telekként bejegyzett ingatlan közművesítése érdekében, annak tulajdonosaként első ízben közvetlenül fizeti meg, és azt akár részben, akár egészben, a korábban más módon, a helyi adók megfizetése során vagy az állam által támogatott lakástakarék pénztári számlán összegyűlt megtakarításból, illetve ennek alapján vagy ennek fedezetével a lakástakarék pénztár, vagy más hitelintézettől felvett hitelcélú felhasználásaként még nem számolta el és a jövőben sem számolja el. Gyakorlatilag tehát aki nem egy összegben fizeti meg a hozzájárulást, hanem belép a lakás-takarékpénztárba, az nem jogosult a visszatérítésre. Ennek a mértéke 25%, szemben a lakáskassza 30% -os állami támogatával, tehát csak emiatt nem érdemes az egyösszegű befizetést választani.

Mi történik, ha egy utcában sokan nem kívánnak csatlakozni a rendszerhez?
Ebből a szempontból elsősorban nem utcák, hanem öblözetek szintjén kell gondolkodni: ha egy öblözetben nem lesz meg a kellő támogatottság, akkor a teljes öblözet kimarad a programból. Ugyanez fordítva is igaz: elvileg ha egy öblözetben az ingatlantulajdonosok legalább kétharmada jelzi a rendszerhez csatlakozási szándékát, akkor az öblözet valamennyi utcájában kiépítésre kerül a csatornahálózat, azokban az utcákban is, ahol kevés a jelentkező. A támogatás feltétele azonban az is, hogy egy-egy öblözetben összességében kilométerenként legalább 120 lakosnak kell jutni, ezért előfordulhat, hogy a végleges tervezés során -a műszaki-pénzügyi lehetőségek teljes ismeretében- ezek közül némelyek kimaradnak a beruházásból. Ezeknek az utcáknak sajnos valószínűleg végleg le kell mondaniuk a csatornahálózat megépítéséről. Ezért is nagyon fontos, hogy minél többen támogassák a projektet, mert egy-egy olyan utca, ahol kevés a jelentkező, akár az egész öblözetben útját állhatja a csatorna kiépítésének.

Kötelezhető -e valaki a csatlakozásra?
Magára a csatlakozásra nem, de amennyiben a lakosság legalább 2/3 -a kifejezi szándékát a csatlakozásra, és belép a Víziközmű Társulatba, akkor a hatályos jogszabályok alapján a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésére igen, ami így adók módjára behajtható, végső esetben az ingatlanra terhelhető. Ez vonatkozik a közmű által lefedett területen lévő összes olyan ingatlanra, amely csatlakozik a vezetékes ivóvíz hálózatra, függetlenül attól, hogy van -e fürdőszoba vagy nincs.

Ha megépül a csatornarendszer, mire számíthatnak azok, akik nem kívánnak csatlakozni hozzá? 
Arra természetesen senki sem kötelezhető, hogy használja is a közművet ez viszont azzal jár, hogy építési engedély köteles, teljesen zárt szennyvíztárolót kell építenie, amit a Vízművel be kell vizsgálatni. Ebből az aknából kell szippantóval kihoratni a szennyvizet. A szippantás díja mindig másfélszerese a csatornahálózaton felszámolt szennyvízdíjnak, emellett az önkormányzat talajterhelési díjat fog felszámolni, melynek összege várhatóan jóval nagyobb lesz a jelenleg megállapított 320 Ft/köbméternek.

Lehetőség lesz később is csatlakozni a hálózathoz?
Igen, a szennyvízcsatornára, akárcsak a vízvezetékre, a későbbiekben is lesz lehetőség rácsatlakozni azoknak, akik utólag gondolták meg magukat. Ennek díját a képviselő-testület a kiépítést követően fogja meghatározni, feltehetően a mostaninál lényegesen nagyobb összegben, amelyre ráadásul értelemszerűen már lakáskassza szerződés sem lesz köthető.

Építési telekre igényelhető a csatornázás?
Igen, amennyiben be van, vagy záros határidőn belül be lesz kötve a vezetékes víz.

Az ingatlanokra hogyan és meddig vezetik be a csatornát?
A telekhatártól számított 1 méterre viszik be a csatornát, a vákuumos ágaknál kiépítik a szükséges aknát is.
A csonk helyének kijelölése általában úgy történik, hogy az utcában dolgozó kivitelező mindenkit felkeres, és egy vázlatos helyszínrajzon, a tulajdonossal egyeztetve kiválasztják a megfelelő helyet.

Amikor már bent lesz a kapun belül a csatorna, akkor kihez forduljak, ki fogja a rákötést elvégezni?
A belső munkálatok elvégzését mindenkinek saját maga kell megoldja, ekkorra már  várhatóan több cég és vállalkozó fogja hirdetni majd magát. A költség átlagos esetben kb. 60-80 ezer Ft lesz, melynek finanszírozásra több lehetőség is kínálkozik. A lakáskassza szerződés lejártakor például nagyon kedvező feltételekkel lesz lehetőség legfeljebb 150.000 Ft lakáscélú hitel felvételére, amely erre a célra is fordítható. A hitel forint alapú, kamata pedig mindössze 3,9 %.
Másik megoldásként lehetőség van a szükséges 150.000 Ft- nál nagyobb összegű lakáskassza szerződés kötésére, állami támogatás természetesen a különbözetre is jár. A szerződés lejártakor a többletbefizetésekből eredő összeget fel lehet használni a kiépítésre.

A portán belüli munkálatokat segíti -e az Önkormányzat?
Hogy tud -e az önkormányzat ebben segítséget nyújtani, és ha igen, akkor milyet, csak később fog kiderülni, ebben a kérdésben még nincs döntés. Az első ütem kivitelezése során pl. a csöveket az önkormányzat állta, csak a munkálatokat kellettt az ingatlan tulajdonosának elvégeztetni.