Egyházak

Római katolikus

Szeplőtelen Fogantatás Plébánia
Anyakönyvezés: 1786-tól
Körösladány eredendően magyar és református lakosságát mindenek előtt a Nadányiak kezéből kieső birtoktest báró Harruckernek tulajdonába kerülése változtatta többszínűvé. Azon túl, hogy az akkori községbe szlovák, német, illetve kis létszámú, spontán beszivárgó román népesség is beköltözött, eredményezte azt, hogy a Nadányiak egykori, járásnyi területűvé nőtt körösladányi uradalmának központjában, 1786-ban létesítettek római katolikus plébániát, s itt történt a környező református települések római katolikus anyakönyvezése is.

Bár igazán karizmatikus személyiség állt hat évtizeden át a római katolikus plébánia élén, sem ő, sem későbbi utódai nem tudták megállítani azt a leépülési folyamatot, amit a népi demokratikus időszak rájuk kényszerített. Napjainkra a római katolikus hívők száma 821 fő.

A római katolikus templom a - volt kastélyparkban - mai Wenckheim Béla utcában található. A felújított körösladányi plébánia vezetője Lengyel Antal római katolikus plébános. Elérhetősége: 06-20/8289980
Miserend:
Hétfő: de. 7 óra
Kedd: de. 7 óra
Szerda: du. 17 óra
Csütörtök: de. 7 óra
Péntek: du. 17 óra
Szombat: de. 7 óra
Vasárnap: de. 8 óra
Honlap: www.szeplotelen-plebania.hu
Email: szeplotelenplebania(kukac)gmail.com

Református

Körösladány 1712-ben visszatért lakosságának református vallását, mindenek feletti többségét a régi keresztény egyház helyén álló, 1778-84 között megépült, és 1784-94 között megnagyobbított és felújított, végül copf stílust elnyert református templom szimbolizálja. Másrészt viszont az egyre szaporodó, a felekezet által működtetett iskolák számának gyarapodásában, illetve a vallásukhoz hű lakosság civil szervezeteinek számszerű növekedésében mutatkozott meg a reformátusok lakosságon belüli aránya.
Körösladány uradalmi központi szerepe, az ez által kínált kedvezőbb megélhetési lehetőség a XX. században is egyre többeket csábított a községbe, ami azonban együtt járt az ősi református lakosság arányának változásával. Az 1930-as népszámlálási adatok szerint a lakosság 99,4%-a volt magyar. A népesség többi része az alábbiak szerint oszlott meg: 0,3% szlovák, 0,2% német, 0,02% román, 0,08% egyéb nemzetiségű. A felekezeti hovatartozás szerint az összlakosság 69,2%-a vallotta magát reformátusnak. Ha figyelembe vesszük, hogy 1870-ben mintegy 4612 fő volt a helvét vallás követője, a lakossági arány csökkenése ellenére - a népességnövekedés ütemében - mégis 5533 főre nőtt a számuk.
Ezt a folyamatot változtatta meg az 1948-as "fordulat évét" követő időszak, ami a materialista nevelést helyezte előtérbe. Körösladány nyakas kálvinizmusát érzékelteti, hogy a Rákosi diktatúra idején, 1952-ben is 229 gyermek iratkozott be hittanra, ami azért volt meglepő, mert a szeghalmi járás többi más településén összesen nem volt ennyi vallástanra járó tanuló.
Ez az ellenállás végül a Kádár-korszak biztosította viszonylagos jólét idejére tört meg. A jobb munkahely, a továbbtanulás sikere érdekében folyamatosan csökkent a református hívők száma, s vezetett ahhoz, hogy mára Körösladány egyébként is lecsökkent össznépességének csak a 35,3%-a, vagyis 1285 fő vallja magát reformátusnak.
A református templom, illetve a mellette álló lelkészhivatal a Bethlen tér 1. szám alatt található, melynek napjainkban Dienes Sándor a lelkésze.

Izraelita

A szűk közösséget alkotó zsidó népesség izraelita híveinek pontos körösladányi adatairól elsőként az 1870-es népszámlálás tudósít, mely szerint az arányuk a község népességének 2,7%-át tette ki, ami 163 főt jelentett. A Szeghalomhoz tarozó izraelita fiókközség csak ezután, 1888-ban létesült. 1895-ben pedig megépült kis zsinagógájuk is. Az 1930-as adatok szerint a település lakosságának 1,5%-a izraelita vallású volt, mintegy 122 fő. 1944-ben Körösladányból is deportálták a mintegy 200 főt kitevő zsidó lakosságot, akiknek csupán a 10%-a tért vissza, de ők is rövidesen magára hagyták egykori lakóhelyüket. Ezzel megpecsételődött az imahelyük sorsa, egyben a helyi zsidó kultúra múltja is.
Mára már csak emlék, hogy az izraelita fiókközösség vezetője dr. Salzman Aladár orvos volt.

Nazarénus

A Nadányiak által is kezdeményezett reformáció egy későbbi XVIII-XIX. századi hajtása a tiszta evangéliumot hirdető és gyakorló nazarénus vallás, főként az iparosok családjaiban terjedt el. Körösladányban az 1870-es népszámlálás idején 0,2%-ot, mintegy 120 főt jelentett a társadalmi arányuk. 1885-től vált oly erőssé a közösségük, hogy utóbb imaházat is létesítettek. Az 1930-as adatok szerint már csökkent a számuk, amikor a lakosságból 0,8%, azaz mintegy 65 fő volt nazarénus.
A XX. század második felétől tovább fogyatkozott a nazarénus hívek száma, amit fokozott a kisegyházakat sújtó, erőteljesebb háttérbe szorítás. Némileg javított a helyzetükön, amikor 1977-ben elismert felekezetté nyilvánították a vallásukat. Ennek köszönhetően Körösladány vált a környék nazarénusi központjává, miután napjainkra itt találkoznak alkalmanként a szomszédos településeken élő társaik, növelve ezzel is a helyben lakó 15 fő, az összlakosság 0,3%-ának hitéletét.
Jelenlegi imaházuk a Széchenyi u. 36. szám alatt található, melynek jelenlegi szolgája, Sánta László.

Baptista

Miután elismerték 1895-ben a baptista egyházat melynek tagjai - a felnőtt korban vállalt teljesen vízbe merítkezés után - ugyan vallják a Szentháromságot, de elvetik az egységes hitvallást, szervezetet és papságot, s kizárólag a Bibliát fogadják el irányadóul, mely szerint a megigazulás csak a hit által lehetséges. Körösladányba 1912-ben érkeztek meg Békésről, illetve Okányból az első baptista misszionáriusok, akik segítségével 1922-ben történt az első bemerítkezés, 8 fő részvételével. Ekkorra már volt imaházuk, ami helyett 1957-ben egy újat is építettek. Az 1930-as évek elején a baptisták száma már 33 körül volt, ami az összlakosság 0,4%-át tette ki.
Ez mára közel 0,1%-ra, azaz 4 főre csökkent, rendszeres látogatóikkal azonban az istentiszteletek látogatottsága eléri a 10-12 főt.
Imaházuk az Arany János utca 27. szám alatt található, ahová a Szeghalmi Baptista Körzet igehirdetői járnak ki istentisztelet tartására. Vezetőjük Gál Lajos szeghalmi baptista lelkipásztor.

Elérhetőségei: 
Telefon: 20/886-38-63
Email: gal.lajos13(kukac)gmail(pont)com
Istentiszteleti rend: minden vasárnap 14:00 óra

Jehova Tanúi

Az amerikai eredetű, Jehova Tanúi vallás követői képviselik Körösladány történetében a legújabb hitet.
A Jahova Tanúi Magyarországon 1989-ben újra bejegyzett egyház lett.
Gyülekezetekben élnek; úgy hiszik, hogy mindannyian egy szellemi család tagjai. Nincs papi osztály, de vannak a szervezést önkéntes munkában végző véneik, kisegítő szolgáik. Az aktív tagok minden hónapban eltőltenek bizonyos időt az "Isten Királyságának" jóhírének prédikálásával, ezért a lakosságban gyakran erőszakosnak mondják intenzív térítésüket. A Vezető Testület irányítja őket, melynek tagjait a testület maga választja, ahogyan a véneket és egyéb szolgákat is. Gyakran szembe kerülnek az államhatalommal is, mivel nem ismernek el semmilyen világi vagy földi hatalmat a saját szervezetükön kívül. Nem feltétlenül engedelmeskednek ezek törvényeinek, nem gyakorolnak választó jogot, híveiknek tíltják a katonai szolgálatot és az eskütételt. Magyarországon huszonkétezres taglétszámnak örvendenek. A velük szimpatizálókkal együtt számuk 40 000-re tehető. Körösladányban taglétszámuk mintegy 20 fő, a lakosság 0,4%-a a tagja, akik a legközelebbi Jehova Tanúi egyházhoz tartoznak, mely Gyomaendrődön a Pásztor János utca 30. szám alatt található. Telefonszámuk: 66/283-455